Palermo, Szicília fövárosa csodásan egyesíti magában a múltat és a jelent, de erröl akár több száz oldalon lehetne mesélni. Én csak az egyik híres és egyedülálló értékét ragadtam ki, amit ha pár szóval is, de muszáj bemutatnom:

A Kapucinus Kripta és a szerzetesrend:

A mai Kapucinus Kripta egymásra meröleges folyosók labirintusa, amely a kolostortemplom alatt helyezkedik el, s 200 év építkezési kedvének nyomait viseli magán. A hosszú építmény lehetövé tette, hogy a holtakat életkoruk, nemük és foglalkozásuk alapján több csoportba osszák.

Palermo

Szicília legnagyobb városa. 730.000-es lakosságával a régió (Szicília) irányításának központja. Arabok által alapították, míg a város másik része a Normanok kolóniái által lett létrehozva. Zajos, nyüzsgõ, igazi európai város. Hatalmas széles sugárútja, kis sikátorai tipikusan jelenítik meg a helyi ellentéteket. Közlekedés szempontjából talál Olaszország legkatasztrófálisabb városa, egy forró nyári napon még Nápolyon is túl tesz szervezetlen, tülekedõs stílusú közlekedésével.

Szicília (olaszul Sicilia) a Földközi-tenger legnagyobb szigete, valamint Olaszország közigazgatásilag legkiterjedtebb régiója. Területe 25 700 négyzetkilométer, lakosainak száma kb. 5 millió fõ.

Olaszország Calabria tartományától a Messinai-szoros választja el kelet felõl. A szigeten található Európa leghatalmasabb tûzhányója, az Etna (3370 m). A vulkán nem fekszik messze Catania városától. Igen aktív, gyakori kitörések jellemzik.

Mióta Rómában élünk, sokat írtam az olaszok vallásosságáról vagy különösen gazdag építészeti kincseikrõl. Hegyekrõl, völgyekrõl, kultúráról. Írtam háborúkról, békekötésekrõl, könyvtárakról és azokat megõrzõ szerzetesekrõl. Tengerpartról, sziklabércrõl. Egy dologról azonban most írok elõször, pedig egész Európában csak itt található belõle néhány. A mûködõ vulkánokról van szó. Itália ebben is rendkívül gazdag.

Talán kevesen tudják: az eurázsiai és az afrikai kõzetlemezek ütközési zónájában fekszik Olaszország egy része, az afrikai kõzetlemez gyûrõdik a másik alá.