Szicília: A vulkánok hazája - Turisztikai látnivalók

Szeretettel köszöntelek a Szicília Klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 262 fő
  • Képek - 166 db
  • Videók - 12 db
  • Blogbejegyzések - 35 db
  • Fórumtémák - 8 db
  • Linkek - 44 db

Üdvözlettel,

Szicília Klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Szicília Klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 262 fő
  • Képek - 166 db
  • Videók - 12 db
  • Blogbejegyzések - 35 db
  • Fórumtémák - 8 db
  • Linkek - 44 db

Üdvözlettel,

Szicília Klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Szicília Klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 262 fő
  • Képek - 166 db
  • Videók - 12 db
  • Blogbejegyzések - 35 db
  • Fórumtémák - 8 db
  • Linkek - 44 db

Üdvözlettel,

Szicília Klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Szicília Klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 262 fő
  • Képek - 166 db
  • Videók - 12 db
  • Blogbejegyzések - 35 db
  • Fórumtémák - 8 db
  • Linkek - 44 db

Üdvözlettel,

Szicília Klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Palermo

Szicília legnagyobb városa. 730.000-es lakosságával a régió (Szicília) irányításának központja. Arabok által alapították, míg a város másik része a Normanok kolóniái által lett létrehozva. Zajos, nyüzsgő, igazi európai város. Hatalmas széles sugárútja, kis sikátorai tipikusan jelenítik meg a helyi ellentéteket. Közlekedés szempontjából talál Olaszország legkatasztrófálisabb városa, egy forró nyári napon még Nápolyon is túl tesz szervezetlen, tülekedős stílusú közlekedésével. Mindenféleképpen sétáljunk végig egy hétköznapon az óváros színes boltjai által szegélyezett utcácskákon. A város multikulturális emlékeiként számon tartott templomokat, a La Martoranát és a San Cataldot kereshetjük fel. A várost jól szemügyre vehetjük a magasból is a lélegzetelállító panorámával rendelkező Cappella Palatinából, a Palazzo dei Normaniról.
A katedrális építésének történet a 11. századig nyúlik vissza és ezzel talán a város egyik legrégibb épülete. Ha a forró nyári napon kitikkadtunk, szomjunkat feltétlenül az óváros barokk negyedének egyik kávéházában csillapítsuk a Piazza Olivellán. A városon kívül helyezkedik el, mégis sokan Palermoval együtt szokták emlegetni Monreale katedrálisát, ami talán egész Palermonál látványosabb. Aranyozott, fantasztikus mozaik kompozícióival a sziget leglátványosabb művészeti alkotása és a tetőzetet végig kísérő kerengőről csodálatos panoráma nyílik mind Palermora, mind a tengerre.

A Tirrén partvidék

Szicília legszebb partvidéke. A Cefalu-i tengerpart majd mindegyik Szicíliát bemutató kiadványban megtalálható. Töltsünk itt el egy napot. Fürödjünk a kristálytiszta vizű tengerben és egy séta keretében feltétlenül keressük fel a katedrális mozaikjait. Mindenkép másszuk meg a La Rocca csúcsot. Igazán gyönyörű kilátásban lesz részünk. Egynapos kirándulás keretében felfedezhetjük a Madoien Nemzeti Park szépségeit. Látogassunk el a hegytetőre épült Norman kastélyhoz Caccamoba. Keressük fel a görög romokat San Marco d’Alunzionál, kiváltképp a Hercules Templomot. Ne felejtsük el, hogy innen, Milazzóból juthatunk el hajóval a csodálatos szépségű vulkáni Lipari szigetekre egy kis vulkán nézőbe.

Messina és környéke

Messina, mint az összekötőkapocs a szárazfölddel úgy marad meg az emberben. A hajóval a szigetre érkező itt pillantja meg először a szicíliai valóságot, itt ragadja magával az embert az igazi szicíliai hangulat először, és ez az érzés Messinába való visszatértünkig velünk is marad és bámulatba ejt. Nézzük meg a Norman katedrálist, az Orion és Neptun szökőkutakat és látogassunk el a helytörténeti múzeumba. A partszakasz legérdekesebb látnivalója mégiscsak a Csontváryt is megragadó Taormina és az Etna. Taorminában a görög színház lépcsőin ülve méltóságteljesen emelkedik fölénk az Etna kérlelhetetlen gigásza.
Sétáljunk fel az Etna 3323 méter magas csúcsára, vagy más módon közelítsük meg felvonóval és Jeep-vel. Az egyik út kényelmesebb, míg a másik olcsóbb. A látvány mindkét esetben magáért beszél. Amennyiben kedvet kaptunk a vulkáni képződményekhez, úgy mindenfélekép keressük fel az Alcantara szurdokot, és a látványon kívül nem árt, ha velünk van a fürdőruhánk is. Kifejezetten jól fog esni egy kis fürdőzés a forróságban. Ha megintcsak kitikkadtunk akkor, fogyasszunk egy frissítőt Savocaban a Vitelli bárban, amely a Francis Ford Coppola által rendezett Keresztapa című film színhelyéül is szolgált.

Catania

Szicília második legnagyobb városa sokáig csak árnyéka volt Palermonak. Az Etna kitöréseivel többször is elérte és iszonyú pusztításokat vitt véghez. Igazi látnivalók az óvárosban egy csomóban, rövid sétával pár óra alatt elérhetőek. A Dóm igazi remekmű. Az 1693-as földrengés után kezdték el építeni. Mind az épület, mind a környék összehangolt, jó munka eredménye. A többszöri lávafolyamnak emléke és példája a téren található elefántos kút, amelyet lávából faragtak ki. A környéken sétálva találhatunk még két római kori fürdő és színház maradványait is. Ezek jelentősége Taormina után kicsit eltörpül ugyan, de semmi esetre sem szabad kihagyni. Próbáljunk inkább a szélesebb utcákon haladni, és amennyiben nem rendelkezünk jó térképpel, vagy helyismerettel, úgy sűrűn kérdezősködjünk. Az emberek segítőkészek, még ha néha ők maguk sem tudják, hogy hol is vannak pontosan. Így elkerülhetjük, hogy a nyomornegyedbe keveredjünk, ahonnan már nem egy ízben láttak kijönni fejvesztve menekülő turistát.

Siracusa

Igazán hangulatos ez a görögök által alapított település. Amennyiben Cappucínóra vágyunk, a legjobbat a Dóm téren fogjuk megtalálni. A tér több neves utazó szerint is az egyik legszebb egész Olaszországban. Látogassunk el a görög színházhoz és az archeológiai múzeumba, ahol a görögök hagyatékát tekinthetjük meg. A katedrális igazi jó példája a helyi kultúrák keveredésének. Dór, Ion, kartágói és keresztény elemek keverednek az épületen. Tegyünk egy hatalmas sétát az óvárosban és az erődtől a nyugati oldalon sétáljunk vissza. Gyönyörű itt a tenger, kevés olyan kikötő van a világon, ahol a víz ennyire csábít egy kis fürdőzésre. A város igazi jelképe mégis valamilyen hihetetlen történet folytán a főposta épülete.

Enna

Szicília szívének központja, majdnem a sziget közepén helyezkedik el. Igazi jelentősége nincsen, ám a fantasztikus panorámáért érdemes ebbe a sziklaszirtre épült városkába kirándulni. Rövid séta az óvárosban és hosszantartó ámulat a kilátónál a várból. Ezt biztosan senki nem felejti el. Szicília a lábaink előtt hever!

Agrigento

A déli partrész igazi látnivalója Agrigento, illetve a Templomok völgye. Naponta több ezer turista zarándokol el ide látni a csodát. Lehetőleg kora délelőtt érkezzünk és akkor utána lesz lehetőségünk magában a városban megnézni a katedrálist is. A Templomok Völgye Szicília legnagyobb látnivalóinak egyike. Számos templom kiváló állapotban maradt ránk és ugyancsak szépen megmaradtak a várost szegélyező várfalak és fürdőépületek is. A területet két zónára, keletire és nyugatira szokták osztani. A keletiben található Hercules, Concord és Juno temploma.
Ezeket a KE 6-4. században építették. A kb. 1 kilométer hosszú sétán egymás után kerülnek szemünk elé a templomok, és ha szerencsénk van minimális turista részvételével le is tudjuk fotózni őket. A nyugati részben javarészt csak romokat találunk. Itt a leglátványosabb egy római fürdő alapja és a Jupiter templom maradványai. Azért óvatosan járkáljunk, rá ne lépjünk senkire. A földön ugyanis két szobor is fekszik, melyeket csak hosszas szemlélés után tudunk beazonosítani, ugyanis, még így hiányosan is 8 méter hosszúak. A területhez tartozik még egy archeológiai múzeum is, ami az ásatások során előkerült leleteknek ad otthont. A Templomok völgye a Világörökség része.

Nyugati part

A nyugati part legnagyobb városai Trapani és Marsala. Mind a kettő igazán a sólepárló telepeiről ismert. Csodálatos látvány a fehéren csillogó sómezők felett magasodó szélmalom. Persze itt is megtalálható a katedrális és a hangulatos óváros. Ezek viszont már nem múlják fölül az eddig látottakat, így kompromisszumot kötünk saját magunkkal és csodáljuk a só végeláthatatlan mezejét. Agrigento-ból Marsala felé haladva érdemes megállnunk Selinuteben, amely a Templomok völgyéhez hasonlóan számos látnivalót rejt. Összesen nyolc templom maradványait, és az Akropolis teljes körvonalának óriását csodálhatjuk meg.

Remélem három részből álló – talán kicsit bő lére eresztett – beszámolómból mindenki átfogó és részletes képet kapott a magyarok által egyre kedveltebb célállomássá váló dél-olaszországi szigetről. Természeti és kulturális látnivalóin túl érdemes lett volna még néhány szót ejteni a helyi konyha specialitásairól is, de azt hiszem azok, akik kedvet kaptak, és megengedhetik maguknak, hogy felkeressék ezt a nem éppen olcsó Földközi-tengeri desztinációt, azoktól nem akarom elvenni a kulináris felfedezés élményét, azoknak, akik más terveket dédelgetnek a nyárra, elárulhatom, hogy nem sokban különbözik Olaszország más tájainak étkeitől – italaitól. Persze mint maga a sziget, az étlap is tartogat meglepetéseket.



Forrás: http://www.utazona.hu/magazin/vilagvandor/szicilia3.htm

Címkék:

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Horvath Rita üzente 11 éve

A cataniai lávaelefántnak (Liotru) semmi köze a lávafolyamokhoz. Egy római kori szobor, vagy építészeti elem volt, valóban bazaltból faragva, amelyet a város újjáépítője, Giuseppe Vaccarini az 1693-as földrengés után a romok között talált, majd egy fehér márvány szökőkútra helyezett. Az Elefánt kapott még egy valódi egyiptomi obeliszket a hátára, így született meg a város jelképe, az elefántos kút. Rómában is van egy hasonló, az volt a példakép, de persze ott nem fekete az elefánt.
Továbbá, Enna nem jelentéktelen kisváros, hanem Olaszország legmagasabban (1000 m) fekvő megyeszékhelye, a vár, a Castello Lombardia nagy történeti és régészeti jelentőséggel bír, és - nem utolsó sorban - itt még ingyenes a belépés. Figyelemre méltó továbbá a székesegyház (Duomo) amelyben gótikus elemek is találhatók - ilyenekből elég kevés van Szicílián. És végül, de nem utolsó sorban: A II. Frigyes szicíliai király, német király és német-római (13.sz.) által építtetett enigmatikus nyolcszögletű torony, amely az apuliai Castel del Monte zanzásított változata. És a sort még lehetne folytatni.......

Válasz

Horvath Rita üzente 11 éve

Látszik az is, hogy a kedves Beáta nem evett semmi rendeset Szicílián. a helyi gasztronómia ugyanis egyedülálló, minden városban van valami helyi specialitás, amit még maguk a más megyében élő szicíliaiak sem mind ismernek. panelle és lépes kenyér (pani ca meusa) palermoben, halas couscous trapaniban, olajban sült alga Giarréban, citromlevelekbe göngyölt hústekercsek Letojanniban és Savocában, lósteak és citromos pacal Cataniában, granita ezer változatban, és még folytathatnám........... Akinek kezébe kerül az 1001 éjszaka mesegyűjtemény új, felnőtteknek szóló teljes fordítása, meglepődve fogja olvasni a piacokról, ételekről, pazar lakomákról szóló leírásokat. (melyeken folyik az édes bor, és mind orgiával végződnek). Az a legérdekesebb, hogy az ételek leírása megfelel egy az egyben egy szicíliai agriturismo (falusi vendéglő) kínálatának. És, mint ismeretes, a jelzett mű a középkori Perzsiából származik..... Az étkek, mint a hozzávaló alapanyagok, kultúrnövények az arabok által kerültek Szicíliára és az akkor hozzá tartozó Dél.Olaszországba. De Toscanában, vagy Romában már hiába keressük ezeket....

Válasz

Horvath Rita üzente 11 éve

Kedves Beáta! Szeretném felhívni a figyelmedet arra, hogy ha kinyitottad volna akár csak a leggagyibb szicíliai útikönyvet, még abban is nagybetűkkel írják: PALERMO VÁROSÁT A FÖNÍCIAIAK (PUNOK) ALAPÍTOTTÁK A KR.E.8.SZÁZADBAN. Az arabok csak a Kr. u. 9.sz.-ban érkeztek ide, 17 évszázaddal később. 1700 év történelmét elhallgatni, letagadni elég gáz, evvel bármilyen történelmi vagy id.vez. vizsgán kivágnának. Ez olyan, mint amikor a románok azt állítják, hogy Kolozsvárt vagy Aradot ők alapították. Máskor azért olvass hozzá egy kicsit, mielőtt kommentelsz!

Válasz

Ez történt a közösségben:

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu